Ricinus communis Carmencita Red / Csodafa



A ricinus (Ricinus communis) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó Ricinus nemzetség egyetlen faja. A trópusi Afrikából származó (i. e. 4000 környéki egyiptomi sírokban már megtalálható a magja), a Földközi-tenger mellékén meghonosodott gyógy- és dísznövény. Magyarországon is ültetik dísznövényként. Népies nevei: kerti ricinus, krisztuspálma, krisztuskeze, kiki, Jónás fája, vakondokfa, törökmag, kerti berzseny.
Gyors növekedésű, örökzöld, lágy szárú növény. Eredeti élőhelyén, a trópusokon 10-12 méter magasságot is elérő évelő, Magyarországon csak egyéves növény, így csak mintegy 50 cm – 3 m magasra nő meg. Akár 5 cm vastagságú szára hengeres, üreges, tejnedvet nem tartalmaz. Hosszú nyelű levelei tenyeresen 5–12 részre hasogatottak, váltakozó állásúak, durván fűrészes szélűek, átmérőjük a 30–40 cm-t is elérheti. A levelek a mélyzöld különböző árnyalataiban pompáznak, néha vöröses vagy lilás beütéssel. Szélbeporzású, nem önmeddő. Bogas virágzatán belül az élénkpiros, bibés nőivarú virágok felül, a sárga porzós virágok az alsó részen helyezkednek el.
A termés három részre hasadó toktermés, melyet száraz tüskék borítanak. A sötétbarna magok szürkésfehéren erezettek, méretük kb. babszemnyi. A ricinust inkább dekoratív leveléért ültetik. Fagyérzékeny növény. Kiültetés után rendszeres tápanyagellátást igényel. Napfényigényes, mérsékelten öntözzük. Kerítések, falak mellé, de szoliternövényként is mutatós. Lendületes növekedésű. Vetése: április vagy május elején végleges helyére vetjük 80*80 cm-es térállásba. 20 C-on 14 nap alatt csírázik.